A. hosszú évek óta kereste az Igaz Mestert. Szigorú vegán életet élt és gyötrő hátfájása ellére minden reggel és este lótuszülésben meditált egy-egy órát.
Nem kétséges, ez meg is látszott rajta.
J. már hosszú évek óta nem kereste az Igaz Mestert. Legalább 10 éve nem volt vegetáriánus és csendben is csak akkor üldögélt a kedvenc foteljében, ha a gyerekek ágyban voltak és kivételesen nem zuhant melléjük a kimerültségtől.
Nem kétséges, ez meg is látszott rajta.
A. egy minden szavában bölcs, mágusi képességekkel megáldott Buddhakrisztus aszkétát álmodott meg Mesternek.
J-t egy olyan Létező inspirálta, aki minden lehetséges formájában és teljességében élte meg az életet.
“Nem is tudom” - csóválta a fejét komoran A. - “ Ha ennyire egyszerű és hétköznapi a te Léteződ, akkor honnan tudod, hogy nem kókler?”
“Nem is tudom” - mosolygott J. - “Felőlem akár szélhámos is lehet. Mestered ugyanis lehet bárki, mert csak az számít, hogy magadból mit látsz meg általa.”
(Povall Judit - A Tükör szerk. alatt)
